Az Európai Unió és a teremtésvédelem

1. rész: Minden, amit a Fit for 55 javaslatcsomagról tudni érdemes

Az ökológiai válság nem küzdhető le a világ erőforrás-használatának jelentős csökkentése nélkül, de a mai környezetpolitika nem képes teljesíteni ezt a feladatot. A fenntarthatatlanságot okozó társadalmi-gazdasági hajtóerőket szükséges megváltoztatni, a gazdasági szabályozásoknak tükrözniük kell a természeti erőforrások véges voltát. Milyen szabályozással lehetne ezt elérni? Megoldást jelent az EU Fit for 55 csomagja? Milyen szerepet vállalhatnának a különböző egyházak ebben a folyamatban mint filozófiai és gazdasági szereplők? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kükedi Zsolttal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szakértőjével, Rodics Katalinnal, a Greenpeace biodiverzitási kampányának felelősével, Domaniczky Orsolya környezetpolitikai szakértővel és Neulinger Ágnessel, a Corvinus Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék vezetőjével a Kovász közösség legutóbbi panelbeszélgetésén.

Cikksorozatunk első részében bemutatjuk, mit is tartalmaz a Fit for 55 javaslatcsomag, és milyen kritikák érték eddig zöld szervezetek részéről.

Mi is az a Fit for 55? – Kükedi Zsolt összefoglalója

A Fit for 55 egy konkrét javaslatokat tartalmazó, rendkívül komplex jogszabálytervezet-csomag. A célja az, hogy 2050-re elérjük az EU klímasemlegességét. A 2030-as köztes időpont arra szolgál, hogy felülvizsgálhassuk, milyen lépéseket teszünk a hátralevő húsz évben.  Óriási vállalás az Európai Unió részéről, hogy nulla kibocsátásúak legyünk 2050-re, vagyis hogy minden üvegházhatású gázt, amelyet kibocsátunk, el is nyeljünk. Kérdés, hogy ez az EU versenyképességének kárára fog-e menni, vagy megmaradhatunk világpiaci nagyhatalomnak úgy, hogy közben jó példával járunk elöl. 

Jelen formájában tehát a Fit for 55 egy javaslatcsomag a Bizottság részéről, részben új jogszabályok, részben már meglévő rendelkezések módosítási terveinek a gyűjteménye. Az EU elkötelezett, hogy méltányos és társadalmi szempontok alapján is igazságos legyen az átállás, éppen azért, hogy az igazságosság el ne vesszen a rengeteg részlet között.

A legnagyobb vita a 2030-ig elérendő célok kitűzése körül van, ezért most ezeket tekintjük át. Ahhoz, hogy versenyképesek maradhassunk, fokozatos átmenet szükséges és az alternatívák állandó keresése. Épp ezért az első fő javaslat a kibocsátás-kereskedelmi rendszer felülvizsgálata. Az eddigiekkel szemben már nemcsak a nagyipari szereplők kibocsátásához kötődik majd kvóta, hanem minden tevékenységhez: a közúti és személyszállításhoz, illetve például a légi közlekedéshez is,  amelyre eddig ingyenes kvótát terveztek kivetni.

Keresztény kapitalizmuskritika: isteni gazdaság és a Fit for 55 felhívása

A második pont a kötelezettségek országok közti megosztásáról, azaz effort sharingről szól.

Ennek lényege az, hogy a célokat a tagországok egymás közt felosztják, hogy például ki milyen mértékben vesz részt az építőiparban, a közúti vagy tengeri szállításban, a mezőgazdaságban és a hulladékgazdálkodásban, illetve a kisiparban.

Ezt egy rendeletben szeretné az EU szabályozni, és ezen részesedések mentén lesznek az országonkénti kibocsátáscsökkentési célok meghatározva.

Harmadikként kerül elő a földhasználat és az erdőgazdálkodás felülvizsgálata. Ezek segítségével komoly elnyelő kapacitást lehet elérni, például egyes részek parlagon hagyásával. Ide tartozik még a biogazdálkodás és az egész mezőgazdaság is, emellett 2030-ig körülbelül hárommilliárd fa telepítésnek a tervét is kidolgozta a Bizottság – itt is a korábban említett, országonként tervezett kvóta elérése a cél.

A negyedik pont a megújuló energiákról szóló irányelv módosítása. Az eredeti párizsi célkitűzésben 32%-ról 40%-ra emelné a Bizottság a megújuló energiaforrások alkalmazásának arányát. Természetesen a pontos szám országonként itt is változni fog.

Magyarország ajánlata ebben 18%, ami elég komoly vállalás, szem előtt tartva, hogy a tagországok közös munkája kell hogy kiadja a 40%-ot.

Az energiahatékonyság irányelvének módosítása az ötödik pont, amelyben az energiafogyasztás csökkentésére fog meghatározni a Bizottság kötelező éves célokat. A csökkentés legalább 3%-át a közszféra kell hogy adja – pédául az állam kötelessége lesz, hogy a középületek 3%-át évente felújítsa.

A hatodik tétel a személygépkocsik és a kisteherautók szén-dioxid kibocsátásának a normáira vonatkozik. 2035-re nettó nullára kellene csökkentenünk az ebből eredő kibocsátást, tehát ezután nem lehetne forgalmazni olyan autókat, amelyek most futnak az utakon.  Ez a vállalás önmagában nagyon nehéz helyzetet teremt, hiszen 2035 itt van a nyakunkon. Egy magánember vagy egy kisvállalkozás azzal néz majd szembe, hogy nullára csökken az autójának értéke, és még csak el sem tudja adni, ami további problémákat is felvet majd a jövőben.

A Bizottság következő előterjesztése az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára vonatkozik. Itt az energiatermékek adóztatásáról van szó, azaz hogy miként lehet a szén-dioxid kibocsátást okozó fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozni és úgy adókkal terhelni, hogy ösztönözzék a tiszta technológiára való átállást.

Mindezek mellett vannak új kezdeményezések is: érdemes megemlíteni az úgynevezett szén-dioxid határkijelölés mechanizmusát, amely részletezi, hogy a tagországok hogyan számolnak el egymás közt az import-exportban kereskedő vállalatok szén-dioxid kibocsátó termékeivel.

Az egyik legfontosabb elem a társadalmi igazságosság melletti elköteleződés. A javaslat szerint segíteni kell azokat a polgárokat, akik befektetnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba – de ezt nem teheti meg mindenki. Ezért egy társadalmi klímaalap létrehozását javasolja az EU, amelyen keresztül a beszedett adók visszaosztásával segítenek a rászorulóknak. Ez a visszaosztási mechanizmus a csomag egyik legérdekesebb része.

Fontos hangsúlyozni, hogy az egész Fit for 55 még csak egy tervezet, amelynek jelenleg is  folyik a véleményezése, egészen 2022 január elejéig. Számos EU-s intézmény és civil szervezet vizsgálja még addig azt, hogy megfelel-e a fenntarthatósági és környezetvédelmi követelményeknek, illetve kellőképpen inkluzív és igazságos-e a csomag. Ezek után kerül majd a szöveg az Európa Tanács és az Európai Parlament elé.

Természetvédő szervezetek kritikája – Rodics Katalin

Vannak olyan civil szervezetek, amelyek már véleményt nyilvánítottak a Fit for 55-ról.

A Greenpeace európai igazgatója, Jorgo Riss a Fit for 55 csomagot egy „szemétdomb fölött tartott tűzijátékhoz” hasonlította – megfogalmazva kritikáját, miszerint a javaslatok eleve valódi tudományos alátámasztással nem rendelkező kibocsátási számok elérésére irányulnak, sőt egyenesen greenwashinggal vádolta a döntéshozókat. 

A Greenpeace általában szkeptikus az ilyen óriási stratégiákkal szemben, amelyek mögött nincsenek tudományos indokok, illetve megvalósíthatósági hatásvizsgálat. A greenwashing vádja az igazgató részéről arra vonatkozott, hogy a Fit for 55 arra fog késztetni egyes vállalatokat – és ez már sajnos el is indult –, hogy megpróbálják ugyanúgy megtartani az eddigi fenntarthatatlan rendszereiket, csak leöntve némi zöld színezettel.

A Greenpeace szkeptikus amiatt is, mert sok nagyon komoly vállalása volt már az Európai Uniónak, amelyek rendre nem valósultak meg. Például annak ellenére, hogy az EU 2010-ben elfogadott egy biodiverzitási stratégiát, Európában nemhogy csökkent a biológiai sokféleség rombolása, hanem felgyorsult. Ennél a vállalásnál is előre lehetett tudni, hogy tíz év alatt az EU nem fogja tudni végrehajtani, de nagyon jól hangzott és rendkívül ambiciózusnak tűnt.

Keresztény kapitalizmuskritika: isteni gazdaság és a Fit for 55 – Zoom

A zöld szervezetek szeretnének a Fit for 55 kapcsán konkrét lépéseket is látni, nem csak hangzatos, szép számokat. Persze nagyon jó lenne, ha tényleg el lehetne ezt érni, de úgy érzik, hogy a Fit for 55 ebben a formában nem megvalósítható; ahhoz pedig, hogy mégis az legyen, elég komoly további szabályozási munkára van szükség.

Egyértelműen a legnagyobb probléma a konkrét hatástanulmányok és a tényszerű adatok hiánya, amelyek alátámasztanák a tervezetet. Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy legyen 25% az ökológiai művelés alá vont területek aránya, hanem azt is meg kell határozni, hogy ezt hogyan valósítsuk meg, milyen támogatási rendszert kell megváltoztatni ehhez, és még rengeteg apró részlet van, amelyben el tud rejtőzni az ördög. 

Feltűnő, hogy a tervezet egyáltalán nem beszél a nagyüzemi állattartásról. Ez nagyon érzékeny téma, és az egyik legpusztítóbb is – hatalmas lobbierőkkel. Nemzetközi tudományos kutatások bizonyítják, hogy a nagyüzemi állattartás által kibocsátott üvegházhatású gáz mennyisége annyi, mint az egész közlekedési szektoré – az összes autóé, kamioné, vonaté, hajóé, repülőé. Ennek nagyon súlyos társadalmi és erkölcsi vonatkozásai is vannak. És persze a nagyüzemi állattartás nem a szegény emberek játszmája: horribilis állami támogatások áramlanak ebbe a szektorba, mert másképp nem érné meg termelni.  

A Fit for 55 egyáltalán nem beszél erről a súlyos erkölcsi kérdésről. Pedig ez nemcsak morális kérdés, hanem humán egészségügyi is: a WHO adatai szerint 75%-kal több állati fehérjét fogyasztunk, mint amennyi egészséges. Már csak emiatt is vissza kéne fognunk a fogyasztásunkat, és akkor még nem is gondoltunk a rengeteg antibiotikumra és tömegnövelőre, amelyekkel etetik az állatokat, vagy az ezekből eredő multirezisztens baktériumok hadával. Ez rendkívül megosztó kérdés: ha bármilyen ezzel foglalkozó cikk vagy anyag megjelenik a közösségi médiában, az hatalmas vitát indít el. Sajnos elérkeztünk oda, hogy igenis beszélnünk kell arról, mi van a tányérunkon.

A cikksorozat következő részében Domaniczky Orsolya érveit olvashatod a gazdaság átkeretezése és a pénz, illetve a kereskedelem erkölcsi határainak megszabása mellett, valamint Neulinger Ágnes gondolatait a környezeti és társadalmi igazságosság összefonódásáról és a fogyasztói szemlélet megváltoztatásának szükségességéről.

Tetszett a cikk? Kapcsolódj be a közös munkába, adj hangot értelmes párbeszédet elősegítő véleményednek felületünkön, kövesd oldalunkat és oszd meg bejegyzéseinket, vagy támogass bennünket Patreon-oldalunkon.

📧 kovaszkozosseg@gmail.com
ⓕ facebook.com/kovaszkozosseg

Kiemelt kép: pixabay

Az Európai Unió és a teremtésvédelem” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: