Vázlatpontok egy forradalomhoz – az ír jezsuiták kiáltványa

„Ez az általunk ismert világnak a vége, és mi jól érezzük magunkat.” Németh Péter recenziója az ír jezsuiták Manifesto for a New Green Deal című kiadványáról, amely egyházi hangként evez politikai vizek közelébe, és bár ez bizonyos értelemben jól áll neki, ezzel egyben a veszélyt is vállalja.

Manifesztumot, azaz kiáltványt írni forradalmi időkben szokás. Vagyis nem feltétlenül, de történelmi tanulmányainktól nem független érzékelésünk olyasmit sejtet, hogy a kiáltvány írójában ott van az igény a közösségi élet formálására vagy egyszerűen valaminek a hangos kimondására.

A szóösszetétel latin eredetije tükörfordításban többet is állít; ott van benne a cél is, nem csak a hang ereje: kézzelfoghatóvá tenni, kinyilvánítani valamit.

A szavak dinamikája így olyasmire is vonatkozhat, ami már ott van előttünk, csak éppen az észrevétele hiányzik, ezzel a lehetőség is, hogy csatlakozni lehessen a kifejtett gondolathoz. Arról persze, hogy a kiáltvány a forradalom kezdőpontja, erjedése vagy kiteljesedése, lehet és van helye vitának. Hogy Luther vagy éppen Marx valóban személyesen húzta-e ki a szellemet a palackból, vagy csak jókor volt jó helyen, érdekes felvetés. Mégis kétségtelen, hogy történelem, társadalom vagy kereszténység kérdéseinek bizonyos összefüggéseiről, részeiről az általuk megadott keretek között gondolkodunk és beszélünk.

Aki kiáltványt ír, akaratlanul is a Kommunista kiáltvány vagy Luther 95 tétele örökségéből indul ki.

Ebbe az örökségbe bekapcsolódni bátorságot és elkötelezettséget igényel, és még akkor sem biztos, hogy elég a jóindulat – nem beláthatóak a történelmi következmények. Éppen ezért érdekes, ha a Jézus Társaságának vagy közismertebb nevén a jezsuita rendnek az írországi rendtartományához kapcsolódó központja (Jesuit Centre for Faith & Justice) jelenít meg egy ilyen kiadványt. Ráadásul egy olyat, amely címe által még inkább beágyazódik a brit és angolszász társadalmi-politikai kontextusba.

A Manifesto for a New Green Deal címében egyszerre utal a ’30-as évek társadalmi paktumára, és szó szerint csatlakozik közelmúltbeli brit közpolitikai javaslatokhoz vagy éppen az amerikai Alexandria Ocasio-Cortez demokrata politikus neve által fémjelzett politikai program címéhez. Azaz egyházi megszólalóként evez közelébe politikai vizeknek, és bár ez bizonyos értelemben jól áll neki, ám ezzel együtt a veszélyt is vállalja.

Manifesto for a New Green Deal

Kiindulópontja egészen aktuális, de egyáltalán nem tolakodó – a Covid19-járvány okozta társadalmi hatások közös tapasztalását mutatja fel. Az állandósuló társadalmi karanténhelyzet fizikai értelemben vett zártságával szemben a kinti világban a természeti pusztulás vagy éppen az emberek kiszolgáltatottsága, elutasítottsága nem változott meg. Csupán a problémák észlelésének a módja változott, a tenni vágyók pedig otthonukban a virtuális világ fogságába kényszerülnek, és internetelérési eszközeiket válogathatják csak meg. A cél az egyértelmű jelzése annak, hogy a járványhelyzet a közelmúlthoz képest kivételessége ellenére nem minden értelemben kivételes, valójában inkább szélsőségességében ragadja meg az általunk épített világ jellemzőit.

A kiáltvány hangja meglepően nyílt, lényegre törő, egyszerre tükrözi a helyzet nyomasztó voltát és ad át buzdító impulzusokat. Olyan emberi tehetetlenséget mutat be, amely érzi, hogy cselekednie kellene, de nem tudja, hogyan kezdjen bele.

Hangsúlyos itt az érzet, amely nem a biztos tudatot jelöli, hanem valami homályos kötelezettség feszültségét. Olyan kötelezettséget, amely nagyobb nálunk, átnyúl fölöttünk, és érezhetjük hatásait, közösségi cselekvést kíván meg a kezelése, különösen azért, mert a belőle fakadó veszteségeket nem arányosan viseljük.  A világ klimatikus és ökológiai állapotának kérdése a 2019-es évben Greta Thunberggel sokak szerint az első számú társadalmi problémának tűnhetett, most azonban nagy a kísértés, hogy a járvány ügyét ettől különválasztva kezeljük. Ez pedig rámutat korunk politikai-társadalmi sérülékenységére, amely ellen a szöveg felszólal, és a politics of crisis – tükörfordításban: krízisek politikái – fogalommal jelez, jelezve azt, hogy amire berendezkedésünk épül, csak válságról válságra csúszva, felszínes módon képes kezelni a helyzetet.

A krízismenedzsment politikájával szemben – amely valójában inkább menedzsment, mint politika – a Ferenc pápa által ajánlott integráns ökológia fogalmát ajánlja figyelmünkbe.

A kiáltványírók célja, hogy szövegük egyszerre legyen képes korunkban helytálló keresztény teológiai és társadalomtudományi reflexiót nyújtani. Ebben a keretben akarja az írországi helyzetre alkalmazni a pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában megfogalmazottakat, kimondottan a Szent Ignác-i lelkiség talaján állva és a care, vagyis gondoskodás elvét előtérbe helyezve.

A világ és benne az ember teremtett volta valójában meghívás ennek gondozására, vagyis az együtt munkálkodásra Isten és ember között: ez az ignáci lelkiség egyik központi gondolata. Korunkban pedig az „idők szavához” tartozik a természet szerepének és részesedésének felismerése ebben. Ám nem kizárólagos ez a felelősség, hiszen ahogy az enciklika is írja, a természettel, természeti lényekkel szembeni kötelességek, parancsok nem elválaszthatók az embertárssal szembeni, illetve az Isten előtti kötelességek integritásától. A szöveg ebből a szemszögből tesz lezáró részében négy pontos javaslatot Írországra vonatkozóan. Ezek, bár értelmükben és hatásukban egymással összefüggnek, mégis ritkán jelennek meg a így a közbeszédben.

A javaslatok alapvetéseként, mintegy nulladik pontjaként a demokrácia helyreállítását jelölik meg a szerzők. A terv végrehajtása csakis a társadalom szöveteinek, a kis közösségek szerepének össztársadalmi megerősítésével lehetséges. A kiáltvány ezután közpolitikai javaslatokat tesz, amelyek közül az első és a második egy köztulajdonú lakásállományon alapuló lakhatáspolitika, illetve közlekedési politika újragondolásával ígér élhetőbb településeket és nagyobb egyenlőséget.

A harmadik pont az iskola szerepének átalakításával, a közösségek központjába emelésével, átadott tudásának, látásmódjának frissítésével nevelne tudatosabb és együttműködőbb generációkat. A kiáltvány végül külön hangsúlyt helyez a vidéki Írország helyzetének javítására, amelyben a mezőgazdaság ökológiai átmenete mellett nagy szerep jut a gazdálkodásból élő lakosság felkarolásának. A klasszikus vádra, az urbánus elit és a vidéki mezőgazdasági lakosság hamis érdekellentétére csakis ez adhat kielégítő választ. Hiánypótlónak érzem azt a hangvételt, problémafelfogást és érzékenységet, amellyel a kiáltvány az ökológiai katasztrófa összetett kezelését érinti.

A dokumentum politikát és teológiát egyaránt művel, de nem feltétlenül azok hétköznapi értelmében. A katolikus, illetve Loyolai Szent Ignáchoz kötődő lelkiség keretein belül fogalmaz meg olyan őszinte válaszokat, amelyek nagy éhséget lehetnek képesek enyhíteni, és kiindulóponttá válhatnak a mi kortárs ökológiai közbeszédünkben is.

Nagyon hasonló felütéssel, de bizonyos értelemben részletesebb programmal jelentkezett az idei évben a Karátson Gábor Kör Magyarországra vonatkoztatva Harmadik Út – Ökopolitikai programtöredékek címen. Ha elolvassuk a kettőt, és tartalmukat összevetve látjuk a hasonlóságot, már csak egy kérdés marad: miért nem indulunk el ebbe az irányba?

A szerzőről

Németh Péter (1996) – jogi egyetem hallgatója, elszánt vizsgálója a kereszténységnek, illetve az emberi és természeti környezetnek.

Forrás: Manifesto for a New Green Deal
Érdemes még hozzáolvasni: Karátson Gábor Kör, Harmadik út – Ökológiai Programtöredékek
Kiemelt kép: jcomp fotója a freepik oldaláról


Tetszett a cikk? Kapcsolódj be a közös munkába, adj hangot értelmes párbeszédet elősegítő véleményednek felületünkön, kövesd oldalunkat és oszd meg bejegyzéseinket, vagy támogass bennünket Patreon-oldalunkon.

 📧 kovaszkozosseg@gmail.com
ⓕ facebook.com/kovaszkozosseg

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: