Az Ipsos Global Advisor új felmérése nagy eltéréseket mutat országonként és generációnként a vallási hovatartozás és vallásgyakorlás elterjedtsége, a hit és a vallás szerepe kapcsán, illetve nagyon változatos képet fest arról, hogy milyen mértékben határozza meg a vallás a személyes identitást és az erkölcsöt. A szembenálló földrajzi térségek az erősen vallásos globális Dél és a többnyire szekuláris globális Észak; ráadásul a többi földrajzi különbség is hasonló mintát követ. A huszonhat vizsgált országban azonban számos helyen igen fontos generációváltás történik épp: a fiatalabbak egyre kisebb valószínűséggel vallják magukat kereszténynek, különösen katolikusnak, mint az idősebbek, és egyre nagyobb valószínűséggel vallják magukat muszlimnak vagy más vallásúnak. Tarcsay Tibor fordítása.
Generációs változások a vallási hovatartozásban
Az Ipsos által vizsgált huszonhat országban a magukat vallásosnak vallók aránya az indiai és thaiföldi közel 100%-tól a japán, dél-koreai, svéd, holland és nagy-britanniai kevesebb mint 50%-ig terjed. A felmérés a vallási hovatartozás tekintetében jelentős generációs változásokra világít rá.
A vizsgált tizenhat legkatolikusabb ország mindegyikében a magukat katolikusnak valló Z-generációsok (az 1997-ben vagy azután születettek) aránya alacsonyabb, mint a baby boomerek (az 1964-ben vagy azelőtt születettek) aránya – átlagosan tizenhat százalékponttal. Belgiumban, Olaszországban, Peruban, Lengyelországban, Franciaországban és Chilében a különbség meghaladja a húsz százalékpontot.
Hasonló a helyzet azon tizenkét ország közül tizenegyben, ahol a megkérdezettek legalább 15%-a vallja magát protestánsnak, evangelikálnak vagy egyszerűen csak „kereszténynek”: a Z generáció tagjai átlagosan tizenegy százalékponttal kisebb valószínűséggel azonosítják a fentiekkel magukat, mint a boomerek. Svédországban és Ausztráliában a nemzedékek közötti szakadék meghaladja a húsz pontot.
Ezzel szemben azon tizennégy ország mindegyikében, ahol a megkérdezett felnőttek legalább 2%-a muszlimnak vallja magát, a Z generáció tagjai nagyobb valószínűséggel vallják magukat muszlimnak, mint a boomerek – átlagosan hét ponttal. Nagy-Britanniában, Svédországban és Belgiumban 10 pontos vagy annál is nagyobb különbségek tapasztalhatók.
A generációs különbségek eltérőek a magukat vallástalanként azonosítók, tehát az ateisták, agnosztikusok vagy csak „spirituálisok” esetében. Három országban a Z generáció tagjai legalább tíz ponttal kisebb valószínűséggel vallják magukat vallástalannak, mint a boomerek (köztük Svédországban és Németországban több mint tizenöt ponttal), de kilenc országban fordított a helyzet (köztük Dél-Koreában és Olaszországban több mint húsz ponttal).
Istenben vagy egy felsőbb hatalomban való hit
Átlagosan a válaszolók 40%-a hisz Istenben „a szent könyvekben leírtak szerint”, 20% hisz „egy magasabb szellemben, de nem a szent könyvekben leírtak szerint”, míg 21% nem hisz sem Istenben, sem magasabb szellemben; 19% pedig nem biztos benne, vagy nem válaszolt. Míg tizenegy országban a többség hisz Istenben olyan módon, ahogy a szent iratok szólnak róla – leginkább Brazíliában, Dél-Afrikában, Törökországban és Indiában –, addig Japánban, Dél-Koreában és a tíz vizsgált európai ország közül hétben többségben vannak azok, akik azt mondják, hogy nem hisznek sem Istenben, sem valamilyen magasabb erőben vagy szellemben.
Egy kivételével mindazon tizennégy országban, ahol a felnőttek legalább egyharmada hisz a szent iratok szerinti Istenben, a Z generáció tagjai kisebb valószínűséggel hisznek Istenben, mint a boomerek – átlagosan tíz százalékponttal (Mexikóban pedig húsz százalékponttal). A kevésbé vallásos országokban azonban a tendencia megfordul. Abban a tizenkét országban, ahol minden harmadik felnőttből kevesebb mint egy hisz a szent iratok szerinti Istenben, a Z generáció tagjai között átlagosan öt százalékponttal magasabb az ilyen vallásúak aránya, mint a boomerek között. A legnagyobb különbség Svédországban van, huszonnyolc százalék.
Kapcsolódó hitelemek
A mennyországban való hit elterjedtsége átlagosan 52%-os, a természetfeletti szellemekben (pl. angyalok, démonok, tündérek és szellemek) pedig átlagosan 49% hisz a megkérdezettek körében. A pokolba és az ördögbe vetett hit egyaránt átlagosan körülbelül tíz ponttal alacsonyabb, mint a mennyben való hit.
A mennyben, a szellemekben, a pokolban és az ördögben hívők aránya Belgiumban a legalacsonyabb, és körülbelül 50-60 százalékponttal magasabb Törökországban, Brazíliában és Dél-Afrikában.
Minél fiatalabbak az emberek, annál nagyobb valószínűséggel hisznek a mennyben, a pokolban, az ördögben és a természetfeletti szellemekben – különösen azokban az országokban, ahol a hit az összes felnőtt körében egyébként is alacsony. Számos ilyen országban, különösen Észak- és Nyugat-Európában ezek a képzetek több mint húsz százalékponttal erősebbek a Z generáció tagjai között, mint a boomereknél.
Vallásos gyakorlat
Nem meglepő módon mind az istentiszteleti hely rendszeres látogatása, mind az otthoni imádkozás azokban az országokban a legelterjedtebb, ahol a többség hisz Istenben vagy egy felsőbb szellemben.
Indiában tízből több mint hét ember, Dél-Afrikában, Thaiföldön, Brazíliában és Törökországban pedig a megkérdezetteknek körülbelül a fele állítja, hogy havonta legalább egyszer jár istentiszteletre (pl. templomba vagy mecsetbe).
Japánban csak minden huszadik ember, Belgiumban és Magyarországon körülbelül minden tizedik, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Kanadában pedig kevesebb mint minden ötödik megkérdezett.
Átlagosan tizenöt százalékponttal magasabb azok aránya, akik havonta legalább egyszer imádkoznak istentiszteleti helyen kívül, mint azoké, akik havonta legalább egyszer el is mennek oda. Több mint huszonöt százalékponttal magasabb ez az arány Kolumbiában, Chilében, Törökországban, Brazíliában, Peruban, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban.
Azokban az országokban, ahol a vallásgyakorlás aránya magas, az idősebb felnőttek általában jobban részt vesznek benne, mint a fiatalok; míg azokban az országokban, ahol a vallásgyakorlás kevésbé jellemző, általában a fiatalok közt magasabb az aránya.
Egy kivételével mind a tizenöt olyan országban, ahol a felnőttek legalább egyharmada legalább havonta egyszer imádkozik templomon vagy mecseten kívül, a Z generáció tagjai átlagosan tizenöt ponttal kisebb valószínűséggel teszik ezt, mint a boomerek (kirívó például Brazília huszonhárom ponttal, Kolumbia huszonhéttel, Chile pedig negyven ponttal). Ezzel szemben abban a tizenegy országban, ahol a felnőttek kevesebb mint egyharmada imádkozik legalább havonta egyszer templomon kívül, a Z generáció tagjai átlagosan hét ponttal nagyobb valószínűséggel teszik ezt (Svédországban huszonhárom, Németországban pedig huszonnyolc ponttal).
Hasonlóképpen abban a tizenegy országban, ahol a felnőttek legalább egynegyede legalább havonta egyszer jár templomba, a Z generáció tagjai átlagosan két ponttal (de Kolumbiában például tizenöt ponttal) kisebb valószínűséggel járnak templomba, mint a boomerek. A tizenöt legkevésbé templomba járó országban viszont a Z generáció tagjai átlagosan tizenegy ponttal nagyobb valószínűséggel számolnak be erről (Németországban huszonnyolc, Svédországban pedig harmincnégy százalékkal).
Vallási tolerancia
A huszonhat országban azok aránya, akik jól érzik magukat a más vallású emberek közelében, átlagosan 76% a megkérdezett felnőttek közt. A megkérdezettek közül Dél-Afrikában, Szingapúrban, Ausztráliában, Kanadában, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban tízből kilenc embernek nincs problémája a más vallásúak közelségével, de Dél-Koreában például csak a megkérdezettek alig több mint fele érez így.
Az idei eredményeket az Ipsos Global Advisor 2017-ben végzett felmérésével összehasonlítva kiderül, hogy a vallási tolerancia jelentősen nőtt Svédországban, Brazíliában, Belgiumban, Mexikóban és Lengyelországban, míg Dél-Koreában és Németországban csökkent.
Az emberek átlagosan közel fele (47%) szerint a vallás több kárt okoz a világban, mint amennyi haszna van.
India után Nyugat-Európában és Japánban a legelterjedtebb ez a nézet; Latin-Amerikában, Dél-Afrikában, Törökországban és Délkelet-Ázsiában viszont a legkevésbé gyakori. Nyugat-Európa nagy részén (Olaszország figyelemre méltó kivételével) a fiatalabb felnőttek is kevésbé gondolkodnak így, mint az idősebbek.
Japán és Svédország az egyedüli országok, ahol a 2017-es felmérés óta a vallással kapcsolatos negatív vélemények jelentősen erősödtek. Ezzel szemben jelentősen csökkentek Argentínában, Magyarországon, Németországban, Ausztráliában, Spanyolországban, Lengyelországban és Peruban.
Vallás és identitás
Átlagosan a megkérdezettek 42%-a állította, hogy a vallása meghatározza őt mint személyt. Mindhárom ország, ahol négyből háromnál többen értenek egyet ezzel, túlnyomórészt nem keresztény, és mind a hat ország, ahol háromból egynél kevesebben értenek egyet ezzel, Európában található.
2017 óta Japánban, Svédországban, Mexikóban, Franciaországban, Ausztráliában, Spanyolországban és Brazíliában jelentősen nőtt a vallási alapú önazonosulás, míg Magyarországon, Lengyelországban és az Egyesült Államokban hatalmasat csökkent.
Több európai országban a fiatalok sokkal nagyobb valószínűséggel tekintik a vallást az identitás egyik elemének, mint az idősebb felnőttek. A különbségek még tizenöt százaléknál is magasabbak Svédországban, Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban – ezeken a helyeken a fiatalok nagyobb valószínűséggel vallják magukat muszlimnak is. Más országok, mint Olaszország, Lengyelország, Chile, Kolumbia, Szingapúr és Dél-Korea, azonban ezzel épp ellentétes mintát mutatnak.
Vallás és erkölcs
Átlagosan 54% ért egyet azzal, hogy a vallási gyakorlatok fontos tényezőt jelentenek az állampolgárok erkölcsi életében. Harminchét százalék egyetért azzal, hogy a vallásos emberek jobb állampolgárok, 20% pedig azt állítja, hogy elveszíti a tiszteletét valaki iránt, ha megtudja, hogy a másik nem vallásos.
Mindhárom fenti esetben a magas és alacsony vallásossági szinttel rendelkező országok között ötven-hatvan százalékpontos eltérés is mutatkozhat.
A fiatalok az idősebbeknél nagyobb valószínűséggel társítják a vallást az erkölcsösséggel azokban az országokban, ahol a fiatalok az idősebbeknél is lényegesen nagyobb valószínűséggel vallják magukat muszlimnak.
Isten vagy egy magasabb hatalom szerepe
Négyből körülbelül három ember, aki hisz Istenben vagy egy felsőbb hatalomban/szellemben, azt válaszolta, hogy a hite segít neki a válságok leküzdésében, értelmet ad az életének, és az átlagosnál boldogabbá teszi. Minél magasabb a hívők aránya egy országban, annál valószínűbb, hogy a hívők úgy érzik, hasznukra válik a hitük.
A legtöbb országban azok aránya, akik szerint a vallásos hitű emberek boldogabbak, általában tükrözi azoknak az arányát, akik azt állítják, hogy rendszeresen járnak templomba.
A tanulmányról
A fentiek annak a huszonhat országban végzett felmérésnek az eredményei, amelyet az Ipsos a Global Advisor online felmérési platformján, Indiában pedig az IndiaBus platformján végzett 2023. január 20. és február 3. között. A felméréshez az Ipsos összesen tizenkilencezer-hétszázharmincegy főt kérdezett meg; tizennyolc éves vagy idősebb felnőtteket Indiában, tizennyolc és hetvennégy év közöttieket Kanadában, Dél-Afrikában, Törökországban és az Egyesült Államokban, valamint húsz és hetvennégy év közöttieket Thaiföldön, huszonegy–hetvennégy év közöttieket Szingapúrban és tizenhat–hetvennégy év közöttieket az összes többi országban.
Tetszett a cikk? Kapcsolódj be a közös munkába, adj hangot értelmes párbeszédet elősegítő véleményednek felületünkön, kövesd oldalunkat és oszd meg bejegyzéseinket, vagy támogass bennünket Patreon-oldalunkon.
📧 kovaszkozosseg@gmail.com
Kovász Közösség 