Október negyedikén jelent meg a YouTube és a Laudato si’ Mozgalom közös filmje, A levél. Hét évvel Ferenc pápa Laudato si’ enciklikájának megjelenése után újabb erős felszólítást kapunk a katolikus főpaptól világunk és benne minden egyes teremtmény szeretetére és megmentésére. Ahogy a film is fogalmaz: a 2015-ben íródott enciklika a pápa személyes levele minden egyes emberhez: személyes kérés, buzdítás, meghívás.
A film is egy meghívás: nemcsak szó szerint, a szereplők Ferenc pápával való személyes találkozásra való meghívása alapján, hanem a nézőkhöz is
A film meglepően rövid, mindössze 81 perc. Ám ebben a kevesebb mint másfél órában Ferenc pápa – tanítóként, narrátorként, embertársként – nemcsak arra mutat rá, hogy mit teszünk mi mindannyian a Földdel és teremtménytársainkkal, hanem arra is, hogy van kiút, amelyen közösen kell elindulnunk. Öt rövid, de annál erősebb történeten keresztül mutatja meg a klímaváltozás olyan arcait, amelyekre nem akarunk gondolni; és azt is, hogy ezen történetek szereplői (katolikusok, vallástalanok, muzulmánok, hinduk, természetvallások követői) hogyan mutatnak követendő példát a világ minden kereszténye számára.
Arouna Kandé története az, ami a legkézzelfoghatóbb számunkra itt, Magyarországon – a szenegáli fiatal ugyanis már az országon belül menekülni volt kénytelen a klímaváltozás miatt. A Kolda régióban felnövő fiút a terjeszkedő sivatag miatt nyomorban élő családja Saint-Louis városába küldte, ahol kénytelen volt az utcán koldulni, hogy életben maradjon – miközben a várost magát lassan elnyeli az emelkedő tenger. Ezrek élnek a város lakói közül menekülttáborokban, akik – rengeteg más afrikai fiatallal együtt – a méltó élet egyetlen lehetőségét abban látják, hogy Európába csempésztetik magukat. Arounda törénetével párhuzamosan fut barátjáé is, aki ezt a kockázatot vállalja; Arounda viszont éppen azért küzd, hogy a szenegáliaknak ne kelljen elhagyni hazájukat. A film egyik legerősebb képe egy szenegáli graffiti: egy rogyásig tömött gumicsónakot ábrázol, amelyről leesve tucatjával fulladnak a tengerbe az emberek. A felirat: Barça wala Barsak – Barcelona vagy halál. Ahogy Arounda többször elmondja: egyik barátja sem szívesen választ a kettő közül: ők tényleg az otthonukban szeretnének élni. Csakhogy 2050-re a világon már több mint 1,2 milliárd klímamenekült lesz – az emberiség egyötöde lesz kénytelen elhagyni lakóhelyét. A választás sajnos nem csak Barcelona és a halál, hanem Szenegál és a halál közt is van.
Cacique Odair „Dadá” Borari egy brazíliai indián törzs vezetője. Az Amazonas Maró nevű területén élő törzs élete mindennapos küzdelem a favágókkal, akik a faanyagért és egy-két évnyi mezőgazdálkodásért az egész esőerdőt kivágnák. Értsük: ezeket az embereket azért semmisítik meg fizikailag a Bolsonaro elnök által kifejezetten támogatott cégek, hogy mi marhahúst ehessünk; a leirtott esőerdő helyére ugyanis szójaültetvények fognak kerülni. A cégek „alkalmazottai” átlagosan hetente négy környezetvédő aktivistát ölnek meg, és az áldozataik száma egyre növekszik. Dadát is félholtra verték, majd kikötözték egy fához, hogy ott haljon meg. A kormányzat által évtizedek óta támogatott cégek és magánhadseregeik felfoghatatlan pusztítást végeznek: negyven év alatt két Spanyolországnyi (!) dzsungelt irtottak ki, annak millió emberi és állati lakójával egyetemben.
Ridhima Pandeyt első pillantásra talán elintézhetnénk annyival, hogy az „indiai Greta Thunberg”. Csakhogy Ridhima története ennél sokkal mélyebb, és több figyelmet is érdemel. A fiatal lányt egészen kiskora óta rémálmok gyötörték a 2013-ban Uttarakhand tartományban pusztító hatalmas árvizek óta – az áradásokban városok pusztultak el és ezrek haltak meg. Ez a lelki munka fordult át aktivizmusba, aminek eredményeképpen többedmagával beperelte India szövetségi kormányát, amiért a semmittevéssel elpusztítja az ő és generációja életének feltételeit. Ridhima később csatlakozott ahhoz a fiatalokból álló delegációhoz, amely 2019-ben az ENSZ-csúcstalálkozón a világ vezetőinek vetette szemére a környezetvédelemmel kapcsolatos tétlenségüket – és amely az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt panaszt emelt Argentína, Brazília, Német-, Francia- és Törökország ellen a klímaváltozásban viselt felelősségükért. Ridhima annak a jelképe, amit a pápa is megfogalmazott:
a világot nem a begyöpösödött vén fehér férfiak fogják megmenteni, hanem azok a fiatalok, akiket a leginkább érint a klímaválság. Ők azok, akik látják a mindennapi küzdelmeket; az ő családjaikat ölik meg a katasztrófák; az ő dühük és gyászuk az, ami elhozza a változást.
A tudomány nélkül azonban nincsenek megoldások. Robin Martin és Greg Anser tengerbiológusok, a küldetésük pedig kettős: behozzák a tudomány meglátásait a világmentő munkába, és hangot adnak a némáknak. „Ha a tenger alatt élsz, nincs hangod – rajtunk múlik, hogy hírt adunk-e rólad a felszíni világnak” – mondják. A hawaii tudóspár évtizedek óta követi nyomon a tengeri ökoszisztémák pusztulását: a korallok és zátonyok között élő és szaporodó milliárd élőlény helyett mesélnek a felfoghatatlan pusztulásról, amelyet a tengerek felmelegedése okoz. Hawaii már a zátonyainak harmadát veszítette el, ha pedig a Föld átlaghőmérséklete 2 fokkal emelkedik, a korallok fele fog kipusztulni. Egyelőre pedig nincs megoldás arra, hogy az igazán gyilkos tengeri hőhullámokat hogyan lehetne kivédeni: a tudománynak is megvannak a maga határai, amelyeken túl már csak az empátia és a szeretet képes cselekedni.
Assisi Szent Ferenc történetét nem csak Raniero Cantalamessa kardinális narrációján keresztül ismerhetjük meg, de az öt aktivista Assisiben töltött napjain keresztül is. A zarándokhelyet lépten-nyomon Szent Ferenc életére emlékeztető szobrok díszítik: ahogy Istent dicséri az állatokkal, ahogy tágra nyílt szemmel gyönyörködik a Napfivér, a Holdnővér, a Csillagtestvérek szépségében. A filmet átszövő Naphimnusz-idézetek is arra hívnak minket: a halál rendszerében való folyamatos fogyasztás helyett forduljunk az élet felé, és szemléljük annak gyönyörűségét – és persze tegyünk is a megmentéséért.
A film üzenete ugyanis egyértelmű: a kapitalizmus a halál rendszere, amely a folyamatos kizsákmányoláson és pusztításon keresztül képes „fenntartani magát”. A gazdaság, amelyet teremtettünk, Bábel tornya: ahogy Ferenc pápa meséli, ha a torony építésekor egy munkás elejtett egy téglát, brutálisan megbüntették; ha egy munkás zuhant a halálába, ment minden tovább. A film szereplői, Arouna, Dadá, Ridhima, Robin, Greg, Ferenc és mi magunk is a kapitalizmus számára eldobható semmik vagyunk: a beteges cél csak magának a struktúrának a mindenáron való fenntartása. A pápa arra hív minket, hogy ne fordítsuk el az arcunkat a szenvedéstől és nyomorúságtól, hanem nézzünk szembe vele, vegyük magunkra egymás fájdalmát.
A természetnek nem tulajdonosai vagyunk, hanem gazdái. A rendszer a szó szoros értelmében tulajdonként kezeli az embereket és teremtménytásaikat: ahogyan a római jogban is az abusus, a pusztításra és kimerítésre való jog volt az igazi tulajdon alapja.
De sem a kereszténység tanítása, sem a valóság alapján nem tulajdonosok vagyunk, még ha gőgünkben és arroganciánkban azt is hisszük: legfeljebb sáfárai, de leginkább törékeny részei vagyunk a teremtett világnak.
És hogy mi a megoldás? A közösség. Közösség egymással: közös munka a társadalmi és klímaigazságosságért, a javak és a tudás megosztása. Közösség a többi élőlénnyel: szeretetben szemlélve és a helyükön kezelve őket. És közösség Istennel, aki mindannyiunkat – az egysejtűektől a kék bálnáig – boldogságra teremtett. A közösség, amelyet Ferenc pápa épít, átível nemzetségeken, vallásokon, életutakon. Azt szeretné, hogy olyanok legyünk, mint egy kórus, amelynek minden tagja a maga sokféleségében járul hozzá a közös Muzsikához: senki sem próbálja meg elnyomni a másikat vagy rávenni, hogy mást énekeljen. Mindannyiunknak szüksége van egymásra, a Föld minden egyes teremtményére – és Istennek is ránk.
Borítókép: CNN
Fotók: Youtube/ The Pope, the Environmental Crisis, and Frontline Leaders | The Letter: Laudato Si Film
Tetszett a cikk? Kapcsolódj be a közös munkába, adj hangot értelmes párbeszédet elősegítő véleményednek felületünkön, kövesd oldalunkat és oszd meg bejegyzéseinket, vagy támogass bennünket Patreon-oldalunkon.
📧 kovaszkozosseg@gmail.com
ⓕ facebook.com/kovaszkozosseg
Kovász Közösség 