Richard Rohr: A Szentháromság mint szeretet

Heidi Russell professzor olyan leírást nyújt a Szentháromságról mint szeretetről, amellyel segíthet a mai keresztényeknek bensőségesebben kapcsolódni Istenhez.

A 21. században a Szentháromságnak olyan új megközelítését kell megtalálnunk, amely segít a keresztényeknek összebékíteni istenképüket a kortárs tudomány világképével. A teológiának el kell távolodnia azoktól a konkrét istenábrázolásoktól, amelyekben Isten az égben lakó öregemberként jelenik meg. A létező és a személy kifejezések használata a trinitárius teológiában oda vezetett, hogy Istent egy létezőnek és egy személynek képzeltük el, vagy ami még rosszabb, három személynek vagy három létezőnek. Ha a létező és a személy fogalmától eltávolodva Istent mint Szeretetet próbáljuk megérteni, az segíthet ellenállni annak a tendenciának, hogy Istent a saját képünkre formáljuk.   

Az elsődleges analógia, amelyet itt a háromságos Isten megértésére kínálunk: a Szeretet Forrása, a Szeretet Igéje és a Szeretet Szelleme. Az Atyaisten a szeretet eredendő/teremtetlen forrása – ami annyit tesz, hogy ő a végső forrás, amelynek magának nincs eredete, hisz minden létező szeretet eredete ő maga. A Szeretetnek ezt a forrását a Szeretet Igéje nyilatkoztatja ki. A világot ebben az Igében és ez által az Ige által teremtették, és a Szeretet Igéjét ebben a világban a Názáreti Jézus jelentette ki.  A Szeretet Forrása pedig folyamatosan működik a Szeretet Szelleme által, amely jelen van a világban, aktív a hívők szívében, és a keresztény közösséget Krisztus testévé formálja. Krisztus testeként ennek a közösségnek az a feladata, hogy az Isten mint Szeretet folyamatos jelenléte legyen a világban…  

Ha Istent háromságos Szeretetként fogalmazzuk meg, az azt jelenti, hogy egymás iránti kapcsolatainkban is van potenciál arra, hogy ezt az isteni, háromszoros szeretetet tükrözzék.  Russell Ferenc pápát idézi:

Az emberi személy oly mértékben fejlődik, válik érettebbé és szentelődik meg, amennyire kapcsolatba lép: amikor kilép önmagából, hogy közösségben éljen Istennel, a többi emberrel és minden teremtménnyel. Így felveszi létezésébe azt a szentháromságos dinamizmust, amelyet Isten teremtésétől fogva beléje írt. Minden összefügg mindennel, és ez arra hív minket, hogy az egész világot átszövő szolidaritás lelkiségét alakítsuk ki,
azt, amely a Szentháromság misztériumából fakad. [1]

Heidi Russell folytatja: 

Dönthetünk amellett, hogy gyakoroljuk a kibontakozó szeretetet a saját életünkben. Meditálhatunk a Szeretet Istenén, aki kibontotta magát a lényem középpontjában, és felhatalmazott arra, hogy részt vegyek ennek a Szeretetnek a kibontakoztatásában a világon. E meditatív ima nyomán jobban fogjuk működtetni a Szeretetet a a világon. A szívünk szó szerint átalakítja az agyunkat. Az átalakult agy pedig átalakítja a cselekvésünket. És a kibontakozó szeretet azt jelenti, hogy hatalmunk van arra, hogy a szerető kapcsolatok erejéből éljük az életünket, olyan kapcsolatokból, amelyek a kölcsönösséget és egyenlőséget testesítik meg.  

[1]: Ferenc pápa: Laudato si’, 240.

Forrás: https://cac.org/the-trinity-as-love-2022-01-13/
Fordította: Kiss-Pál Klára
Kép: Egor Myznik

Tetszett a cikk? Kapcsolódj be a közös munkába, adj hangot értelmes párbeszédet elősegítő véleményednek felületünkön, kövesd oldalunkat és oszd meg bejegyzéseinket, vagy támogass bennünket Patreon-oldalunkon.

📧 kovaszkozosseg@gmail.com
ⓕ facebook.com/kovaszkozosseg

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: