Nem értik meg az egyházak a fiatalokat

Egy friss tanulmány szerint a Z generáció elutasítja az intézményesült vallásokat, habár többségük spirituális beállítottságú vagy vallásos. A magukat kereszténynek valló válaszadók majdnem fele – 48 százaléka – nem tartozik semmilyen egyházi közösséghez. A kutatást végző intézmény vezetője szerint a vallási vezetők hosszú évek óta nem a megfelelő dolgokra koncentrálnak, amikor próbálják megérteni a fiatalokat.

Forrás: The Christian Post | Fordítás: Tóth Márton | Fotó: Román Péter

A Springtide Research Institute 2021-es kutatása szerint bár a 13 és 25 év közötti fiatalok vallásos érzületűek vagy spirituális beállítottságúak, nem kötődnek semmilyen vallásos közösséghez, inkább maguk tájékozódnak vallásos, illetve nem vallásos források alapján, és saját elképzelésük szerint közelítenek a hithez.
A vallás és a fiatalok kapcsolatát körüljáró tanulmány igyekszik feltárni annak okait, miért húzódik szakadék a hagyományos egyházi intézmények és a fiatalok között, és bemutatja, milyen saját megoldásokat keres ez a generáció. Ezt a jelenséget a kutatók az unbundled faith (összeválogatott hit) fogalmával írják le.

„A következő hasonlat segíthet megérteni ezt a fogalmat. Gondoljunk arra, ahogy a zenei streamingszolgáltatók, mint a Pandora és a Spotify egyesével teszik elérhetővé egy album számait: a hallgató hozzáfér a legkedvesebb számaihoz anélkül, hogy meg kellene vásárolnia az egész albumot. Így mindenki saját playlistet hozhat létre különböző előadók különböző albumairól összeválogatott számokból, saját preferencia alapján rendszerezve új, saját »albumba« a dalokat, szemben az eredeti alkotói szándékkal” – olvashatjuk a tanulmányban.

Tulajdonképpen az „összeválogatott hitet” gyakorló fiatalok csak olyan mértékig teszik magukévé az egyes vallások szokásait és nézeteit, ameddig az számukra vonzó, és ezt bárminemű formális vagy tartós elköteleződés nélkül teszik.

A tanulmányban részt vevők egy év alatt több mint tízezer kérdőívet töltöttek ki, amelyben a szerzők rákérdeztek a fiatalok nézeteire, szokásaira, viselkedésére, kapcsolataira. Mindezt kiegészítve kötetlenebb interjúkat is készítettek ezekről a kérdésekről.

A tanulmány megállapította, hogy rengeteg olyan fiatal, aki képes azonosulni valamelyik vallással, mégsem tartozik semmilyen spiritulás vagy vallási közösséghez. Sokan közülük a saját maguk által megalkotott spirituális, illetve vallásos meggyőződésüket követik az „összeválogatás” mintájának megfelelően.

A tanulmányban magukat protestánsként definiáló válaszadók 68%-a vallotta magát valamely vallási vagy spirituális közösség tagjának. A római katolikusok esetében ez a szám már csak 56%, a mormonoknál 55%. A magukat egyszerűen csak kereszténynek nevező válaszadóknak – akik bevallásuk szerint semmilyen keresztény felekezethez nem tartoznak – mindössze 52%-a kötődik valamilyen formában vallási közösséghez, míg 48%-a egyáltalán nem.

Az USA-ban élő vallásos fehér fiatalok az összes többi csoportnál nagyobb mértékben utasították el a szervezett vallást. A válaszadóknak mindössze 42%-a volt bevallása szerint tagja vallási közösségnek, 58%-a nem. A latin-amerikai hátterű fiatalok esetében ez a szám még alacsonyabb. Bevallásuk szerint 41%-uk kötődik valamilyen formában vallásos közösségekhez, 59%-uk nem. Csak az afroamerikaiak és az ázsiai-amerikaiak esetében voltak többségben azok, akik elmondásuk szerint valamely vallási közösséghez kapcsolódtak.

Miközben a válaszadók 71%-a legalább kis mértékben vallásosnak tekinti magát (78%), az adatok azt mutatják, rengeteg fiatal elsősorban a családjára és a barátaira támaszkodik a vallásos intézményekkel szemben, ha bizonytalan, vagy ha nehézségei vannak.

Egészen pontosan kétszer annyi fiatal fordul a családjához (49%) és a barátaihoz (55%), ha segítségre van szüksége, mint bárki máshoz. A válaszadók ugyanannyi része nem fordul egyáltalán senkihez, mint ahányan valamelyik vallási közösségnél keresnek segítséget.
„A vallási vezetők hosszú évek óta nem a megfelelő dolgokra koncentrálnak, amikor próbálják megérteni a fiatalokat” – mondta Josh Packard, a Springtide Research Institute vezetője a tanulmánnyal kapcsolatos közleményében, rámutatva a fiatalok hitvilágának összetett természetére.

„A korábbi, megszokott kategóriák egyszerűen nem működnek. El kell kezdenünk megismerni őket, kik is ők, miben hisznek, hogyan alakítják ki az identitásukat, ahelyett, hogy azt figyelnénk, milyen rubrikákat jelölnek meg egy kérdőívben” – olvasható a kutató közleményében, amelyet a Christian Post idézett.

---

Tetszett a cikk? Kapcsolódj be a közös munkába, adj hangot értelmes párbeszédet elősegítő véleményednek felületünkön, kövesd oldalunkat és oszd meg bejegyzéseinket, vagy támogass bennünket Patreon-oldalunkon.

📧 kovaszkozosseg@gmail.com
ⓕ facebook.com/kovaszkozosseg